Descoperă Ţara Călatei - Kalotaszeg
Beauties
Tururi private în Ţara Călatei
Ture de fotografie în Ţara Călatei
Zone rurale deosebite
Atracţii turistice naturale din Ţara Călatei
Cetăţi şi Castele din Ţara Călatei
Biserici cu tavan casetat din Ţara Călatei
Biserici de lemn din Ţara Călatei
Turism rural în Ţara Călatei
Cazare în Ţara Călatei şi Zona de Influenţă
Evenimente din Ţara Călatei
Arhitectură din Ţara Călatei
Muzee şi Camere tradiţionale din Ţara Călatei
Tradiţii în Ţara Călatei
Port popular românesc din Ţara Călatei
Port popular maghiar din Ţara Călatei


Călător în Țara Călatei

Ţara Călatei – Transilvania ȋn esenţă tare

Când vezi că eşti ȋntâmpinat ca un oaspete de seamă, ȋnseamnă că ai ajuns ȋn locul potrivit. Când toţi ȋţi zâmbesc şi te ȋndeamnă să le vizitezi casa, ȋnseamnă că eşti ȋn leagănul prieteniei. Când ȋntorci capul şi vezi doar culori vii, case ȋngrijite şi oameni pricepuţi, ȋnseamnă că ai ajuns ȋn Ţara Călatei. Aici se păstrează esenţa Transilvaniei: prietenia sinceră ȋntre români, maghiari şi alte etnii.

Ţara Călatei (cunoscută şi ca Regiunea Călata) se referea iniţial la o zonă de la poalele Vlădesei, mărginită de Crişul Repede şi de pârâul Călata, a căror confluenţă este lângă Huedin. Astăzi, această denumire cuprinde o zonă mult mai amplă, care poate fi ȋmpărţită ȋn cinci microregiuni:

Ţinutul de Sus (în limba maghiară – Felszeg) se referă la o regiune subalpină mărginită de Munţii Vlădeasa, Munţii Gilăului, Munţi Meseşului şi valea Crişului Repede.

Ţinutul de Jos (în limba maghiară – Alszeg) este situat în principal pe valea Almaşului şi pe văile adiacente şi ajunge până în zona colinară a Sălajului.

Ţinutul Nadăşului (în limba maghiară – Nádasmente sau Cifra Kalotaszeg) este format din satele de pe valea pârâului cu acelaşi nume şi a afluenţilor săi.

Ținutul Căpușului (Kapus vidéke) este format din satele de pe Valea Căpușului și a afluenților săi.

Zona de influenţă (Átmeneti vidék). Ultima zonă cuprinde satele din jurul Clujului de pe valea Lunii, a Feneşului şi a Someşului Mic, precum şi comuna Iara şi satul Gheorgheni, comuna Feleacu, dar şi sate din zona Mărgău şi Răchiţele, acestea din urmă afişând o mare influenţă în portul popular românesc (şurţul şi cămăşile) şi arhitectura caselor tradiţionale – frontoanele sculptate identice cu cele din restul ţinutului.


Ţara Călatei a fost o zonă cu o personalitate istorică puternică în Evul Mediu transilvănean. Aici, voievozii şi nobilii români şi maghiari, păstrători de limbă, credinţă, tradiţie şi demnitate au supravieţuit vremurilor aspre şi vitrege prin vrednicie şi speranţă. Astfel, Ţara Călatei este astăzi leagănul tradiţiilor populare vechi de mai multe secole, o microregiune a Transilvaniei, locuită în masă de maghiari şi majoritar de români.

Un număr impresionant de curiozităţi atrage ȋn prezent turiştii aici: biserici de piatră (monumente istorice) cu acoperiş din şindrilă de lemn şi cu plafoane din casete de lemn pictate, biserici de lemn (monumente istorice), castre romane, cetăţi medievale, curţi nobiliare, case ţărăneşti cu arhitectură unică, festivaluri de dansuri şi multe alte evenimente, târguri cu tradiţie, port popular viu şi unic, agricultura tradiţională, meşteşuguri unice şi multe altele.

Ţinutul cuprinde sate în care mare parte a locuitorilor sunt de etnie maghiară şi îşi păstrează cu sfinţenie tradiţiile şi cultura. La fel găsim şi sate preponderent româneşti, unde la fel se pastrează tradiţiile şi cultura. Un rol important ȋl joacă bisericile, deoarece credinţa a avut ȋntotdeauna o putere hotărâtoare în viaţa regiunii. S-a dezvoltat tot mai mult executarea şi comercializarea obiectelor de artă populară ȋn multe sate, principalele produse fiind broderiile lucrate manual, hainele tradiţionale sau obiecte realizate din lemn, cioplitul pietrei sau prelucrarea lemnului. Dintre obiceiurile populare care sunt vii şi astăzi putem aminti colinda de Crăciun şi Viflaim-ul, udatul de Paşti, nunta sau balul strugurilor. Ȋn timpul sărbătorilor religioase sau la alte manifestaţii, oamenii merg îmbrăcaţi în port popular autentic, păstrat cu mare grijă din generaţie ȋn generaţie.

 

Kalotaszeg – Erdély lényege

Amikor látjuk, hogy kiemelkedő vendég fogadtatásában van részünk, azt jelenti, hogy a megfelelő helyre érkeztünk. Amikor mindenki mosolyogva győzköd, hogy lépjünk be a házába, azt jelenti, hogy a barátság bölcsőjébe érkeztünk. Amikor körbe nézünk, és csupa vidám színeket, ápolt otthonokat és hozzáértő embereket látunk, Kalotaszegre érkeztünk. Itt őrizik Erdély lényegét: a románok, magyarok és más etnikai csoportok közötti őszinte barátságot.

Kalotaszeg eredetileg egy olyan területet jelentett, amely a Vlegyásza/ Vigyázó lábától Bánffyhunyad közelébe, a Sebes-Körös és a Kalota patakának találkozásáig. Ma ez a név egy sokkal nagyobb területet foglal magába, amely öt kistérségre osztható:

Felszeg. Ez egy olyan havasalji régió, amelyet a Vigyázó, a Gyalui- és a Meszes-hegység meg a Sebes-Körös völgye határol.

Alszegnek nevezik azt a zónát, amely elsősorban az Almás-patak mentén meg a vele szomszédos völgyekben helyezkedik el és eléri a Szilágyság dombvídékét.

Nádasmente vagy Cifra Kalotaszeg a Nádas-patak és mellékfolyóinak völgyében lévő falvakból áll.

Kapus vidéke a Kapus-völgy és mellékfolyóinak falvaiból áll.

Az úgynevezett Átmeneti vidék Kalotaszeg utolsó zónája.Ez a rész magába foglalja a Kolozsvár környéki –  Lóna-völgyi, Fenes-völgyi Kisszamos-völgyi – településeket, valamint Alsójára községét, Györgyfalvát, Erdőfelek községét, ugyanakkor más, Meregyó- és Havasrekettye környéki falvakat, amelyek román lakosságának viseletében és építészeti örökségében fellelhető Kalotaszeg befolyása.

Kalotaszeg erős történelmi egyéniséggel rendelkező régió volt a középkorban, ahol a vajdák, a román és magyar nemesek, anyanyelvük, hitük, szokásaik és méltóságuk megtartói reménységben és büszkeségben élték túl a nehéz időket. Igy lett Kalotaszeg a több évszázadra visszatekintő hagyományok bölcsője, a tömbmagyarság és románság erdályi kistérsége.

A nagyon nagy számban fellelhető érdekességek vonzzák jelenleg a turistákat: zsindelytetős, festett kazettás famennyezetes kőtemplomok és fatemplomok – történelmi emlékművek -, római castrumok, középkori várak, nemesi kúriák, egyedi építésű parasztházak, táncfesztiválok és más események, hagyományos vásárok, élénk és egyedülálló népviselet, hagyományos gazdálkodás, egyedi kézművesség sok más látni való.

A régió területén sok olyan települést találunk, melynek többsége magyar ajkú és tartják hagyományaikat és kultúrájukat. Ugyanígy találkozunk olyan falvakkal, amelyekben a románság van többségben, ahol szintén megtartották tradíciójukat és civilizációjukat. Mindebben fontos szerepet játszottak az egyházak, mivel a hit mindig meghatározó volt a régió életében. Egyre jobban kifejlődött a hagyományos néprajzi jellegű tárgyak készítése és értékesítése, mint például a kézi hímzésű különféle ruhadarabok, fa- és kőfaragásos tárgyak. A ma is élő népszokások közül megemlítendő a karácsonyi kántálás és betlehemes játékok, a húsvéti locsolás (locsolkodás), az esküvő, illetve a szüreti bál. Vallásos ünnepek vagy egyéb események alkalmával az emberek hagyományos viseletbe öltöznek, amit nemzedékről nemzedékre gondosan megőriznek.